Fűtés Klímával?

Fűtés klímával

A klímával fűtés nem új keletű dolog, de igazán csak nemrég lendült fel a kereslet iránta.

Ha tetszik, ha nem, előbb-utóbb eljön a tél, így nem árt emlékeztetni a vásárlóközönséget, hogy bizony a klíma-szezon nem cseng le a kánikula elmúltával.
Hazánkban továbbra is a gáz alapú fűtés a legelterjedtebb, de egyre többen keresik az alternatívákat. A megújuló energiaforrások használatával rengeteget lehet spórolni, ám telepítési és beszerzési költségei miatt sokan fordulnak az elektromos áram adta fűtési lehetőségek felé.

Egy kis fejlesztéssel, egy apró szerkezettel az eddig csak hűtő klímák, hűtő-fűtő klímákká váltak, így meg is lett a megoldás a gáznál gazdaságosabb fűtési alternatívára.

A működési elv a következő; míg hűtéskor a hőmennyiséget a hűtött térből a külvilág felé szállítja a készülék, addig fűtéskor ez a folyamat megfordul, és a hőmennyiség szállítása a külső térből a belső térbe történik. Mivel télen sokszor 0 °C alatti a külső hőmérséklet (ahonnan a hőelvonás történik) és az esetek többségében 22 °C körüli a helység ahová a hőt szállítjuk, ezért nem minden klíma berendezés képest ezt a feladatot ellátni.
Így a ki-bekapcsolós, azaz on/off készülékek inkább csak tavaszi-őszi időszakra alkalmasak, az inverteres gépek azonban nagy segítséget nyújthatnak a keményebb teleken.
Működési tartományuk szerint az on/off készülékek általában + 5°C és +45°C közötti intervallumon belül használhatóak, az inverteresek pedig akár -10, -15 °C fokos külső hőmérséklet mellett is tudnak működni.

Természetesen minél szélsőségesebbek a viszonyok, azaz minél nagyobb a hőmérsékletbeli eltérés a klíma „két végén”, a készülék jósági foka (COP értéke) annál alacsonyabb lesz.

Mi az a COP?

Az EER-t Magyarországon hűtési jóságfoknak a COP-t fűtési jósági foknak nevezzük.
Ez egy ipari szabvány, amely azt mutatja meg, hogy a légkondicionáló berendezés az energia leadását (amely BTU/h-ban vagy kW-ban van megadva) adott elektromos energia felvételnél milyen hatékonyan végzi. Az EER a hűtőteljesítmény, a COP a fűtőteljesítmény és az elektromos felvétel hányadosa. Megegyező hűtőteljesítményű vagy energia felvételű berendezéseknél a nagyobb EER illetve COP számmal rendelkező készülék a gazdaságosabb. Az EER/COP az egyik legfontosabb jellemzője a légkondicionálóknak.
Teljesen érthetően ez azt jelenti, hogy például mikor egy elektromos radiátor 2 kW-on üzemel akkor a fűtőteljesítménye és az elektromos energia felvétele is 2 kW azaz a COP=1.
Ugyanakkor egy 1 kW elektromos energiát felhasználó klímakészülék, aminek a EER/COP mutatója 3,5/4 akkor ezzel a felvett elektromos teljesítménnyel 3.5 kW hűtőteljesítményt illetve 4 kW fűtőteljesítményt ad le.

A készülékek műszaki leírásában mindig megtaláljuk a COP és EER adatokat, ám az itt közölt értékek pillanatnyi adatok, amit a legmegfelelőbb körülmények között mértek.

Általában elmondható, hogy amelyik gép hűtőteljesítménye elegendő a helységünk lehűtésére, annak a fűtőteljesítménye is megfelelő lesz. Fűtés közben ugyanis a bevitt munka növeli a leadható fűtőteljesítményt (hűtés közben ezt le kell adnia).

A téliesítésről

A közhiedelemmel ellentétben a téliesítés nem azt jelenti, hogy fűtésre optimalizáljuk, alakítjuk a készüléket.
A téliesítő szettet – amely karterfűtésből, érzékelőből és fordulatszabályzóból áll – a hagyományos on/off készülékekre szereljük fel, azért, hogy a hűvösebb teleken is biztosítsa speciális rendeltetésű helységek (pl. szervertermek) hűtését!
Inverteres készülékeket nem téliesítünk, mert ezek már gyárilag is tudnak zord körülmények között akár hűteni, akár fűteni.
Az on/off készülékek pedig a téliesítés ellenére sem fognak a megadott működési tartományuk alatti hőmérséklet mellett fűteni.

Még egy fontos dolog, amire oda kell figyelni téli klíma használatkor.

Fűtés funkció alkalmazása esetén a kondenzvíz a kültéri egység hőcserélőjén csapódik ki, majd az alatta lévő kondenzvíz gyűjtő tálcában gyűlik össze. A kondenzvíz elvezetéséről, vagy csepptálca fűtéséről gondoskodni kell, különben eljegesedhet, és apránként jéghegyet építve elérheti, majd megakaszthatja a ventilátor lapátot.

A készülékek nagy része ma már rendelkezik leolvasztás funkcióval.
Ez azt jelenti, hogy a vezérlés bizonyos paraméterek érzékelése alapján leállítja a fűtést, és hűtésre kapcsol, hogy le tudja olvasztani a kültéri egységet.
Sokan meghibásodásnak gondolják ezt a leállást és rögtön szerelőhöz fordulnak, azonban a téli időszakban ez egy teljesen normális jelenség.